“Gondolat-olvasó” program az apák szerepéről

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház „Gondolat-olvasó” címmel írt ki felhívást 2018 novemberében. A Családok éve alkalmából arra invitáltunk mindenkit, hogy ossza meg velünk gondolatait arról: Mi az apák szerepe 2018-ban? 

Sokan, sokféle módon közelítették meg a kérdést, ki tudományos, ki egészen irodalmi oldalról. Felkérésünkre Krúdy Tamás újságíró, a Nők Lapja vezető szerkesztője “Az apa a család papja” címmel jegyezte le gondolatait, melyet első ízben honlapunkon – önálló bejegyzésben – olvashatnak.

A beérkezett írásokat teljes terjedelmükben, változtatás nélkül közreadjuk. Apák szerepe-Gondolatok

Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, aki gondolataival hozzájárult a programhoz.

 

A „Gondolat-olvasó” program keretében kíváncsiak voltunk arra is, a gyermekek hogyan látják az apa szerepét a családban. Felkérésünkre rajzaikkal az alábbi oktatási intézmények óvodásai, iskolásai csatlakoztak:

– Belterületi Óvoda, Tiszaföldvár,
– Szolnok Városi Óvodák,
– Kunszentmártoni Általános Iskola és AMI,
– Kassai Úti Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.

A közreműködő pedagógusok a rajzok kapcsán a következő gondolatokat osztották meg:

“Örömmel tapasztaljuk, hogy az anyukák egyre jobban bevonják az apukákat a gyermekek nevelésébe. Hozzák, viszik a gyermekeket az óvodából, óvodába. Szülőértekezleteken, óvodai rendezvényeken is egyre többször találkozunk érdeklődő apukákkal. Az óvodában általában családrajzot szoktunk kérni, és abban az anya és a gyermek kapcsolata tükröződik a leggyakrabban. Az apa helye a családban elmosódik. Rajzaikat magyarázattal kísérik.
Nagyon érdekes a magyar és a roma gyermekek elbeszélése. A roma gyermekek számára nincsenek tabuk. A világ legtermészetesebb dolga a családban történtekről, a születésről, az elmúlásról, a kapcsolatokról, történésekről is beszélni. A roma családokban bevonják a gyermekeket a család életébe, minden a gyermek előtt zajlik, egyenrangú partnerként kezelik a gyermekeket, együtt élik meg a bánatot, örömöt, megtanulják kezelni a pozitív és negatív élményeket. A gyermekrajz elemzésekkor gyakran gyártunk elméleteket, egyetlen rajzából ítéljük meg a gyermeket. Könnyen félre értelmezzük. Rajzolás közben érdemes a gyermek mellett lenni, odafigyelni hogyan készíti, és hogyan kommentálja őket. A gyermekek, hozzáfűzött elbeszélései, rajzuk készítése közben fontos információkat tartalmaznak. Rajzaikban és szavaikban is kifejezésre juttatják a tapasztalataikat, az érzelmeiket.
A rajz és a beszéd alkothat komplex képet a gyermek helyéről és szerepéről a családban. Megvilágítja a családtagok egymás közötti viszonyát. Mindezek hasznosak lehetnek a gyermekek teljes személyiségének megismerésében.” (Rusznák Sándorné – Belterületi Óvoda, Tiszaföldvár)

“Az apáknak természetesen nem csak a családfenntartás a feladatuk, de nagyon fontos szerepet játszanak a gyermek családképének kialakulásában is. Gyerekrajzokon jól követhető például, hogy milyen a kapcsolat a gyerek és a szülők, illetve a szülők között. Ezekre a rajzokra mindig tekinthetünk úgy, mint egyfajta őszinte tükörre, amit a gyermekünk nyújt felénk, azt mondva: ilyennek látlak benneteket. Az apák szerepe természetesen ugyanolyan fontos a kisfiú és a kislányok fejlődésében egyaránt. A kisfiúk apukájukkal büszkélkednek az óvodában és az iskolában, és persze őket tartják a legokosabbnak és a legügyesebbnek az egész világon. Szeretném kiemelni az SNI-s kisfiú rajzát, aki e téma hallatán rajzolt az óvodában először. Édesapámtól hallott verssel szeretném zárni gondolataimat:
Móra Ferenc: Este
Este van, este van, édesapa fáradt –
aranyhajú lányom, te bonts nekem ágyat.
Szelíden te simítsd puhára a vánkost,
ágyam szélire is, te ülj ide mármost.
Homlokomon a bú nagyon elborongott,
kicsi száddal róla leheld el a gondot.
Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára csillagot beléje.
Mesélj is majd egyet szegény apukádnak,
úgy, mintha mesélnél a hajasbabának:
“Volt egy szegény ember nagy Meseországban,
nem volt mása, csak egy aranyhajú lánya…” (Csomorné Tóta Rita – Szolnok Városi Óvodák)

“A rajzokat a harmadik évfolyamos alapfokú művészeti iskolás tanulók készítették. Korosztályt tekintve a harmadik évfolyam bizonyult ideálisnak, mivel rajzi tudásban az élményrajz és a realista ábrázolás között helyezkednek el. Jól tudják ábrázolni emlékeiket, felidézni a mozdulatokat, már ki tudnak lépni a sematikus ábrázolási rendszerből. A munkákat különböző technikákkal készítették. Elég vegyes eszközökkel dolgoztak, mint például, pasztellkréta, akvarell ceruza, tus, vízfesték, filctoll. A téma „apukám és én” nagyon beindította a fantáziájukat, a gyerekek rögtön tudtak több közös élményt, eseményt mesélni édesapjukkal kapcsolatban. Mikor megkérdeztem tőlük, miért pont azt a jelenetet ábrázoltad, ami a munkádon van? – ezeket a válaszokat kaptam: “Mert ez egy nagyon jó emlék.” “Mert szeretek apával sétálni.” “Mert apával szeretek focizni.” “Mert azt szeretem a legjobban vele csinálni.” Ennél jobb bizonyíték nem is kell ahhoz, hogy megérintette-e őket a téma. Büszkék voltak magukra, hogy ilyen képeket készítettek, és örültek, hogy ezt megmutathatták a kiállításon. (Kiss Györgyi – Kunszentmártoni Ált. Isk. és AMI)

“Az “Apák szerepe” témát az iskolai képzőművészeti körbe vittem be, ahol főleg 5. osztályos gyerekekkel dolgozom.
Hamar kiderült, hogy nem is olyan könnyű feladat ennek a témának a feldolgozása: először nem nagyon volt a gyerekeknek ötlete. Kiderült ugyanis, hogy a családok nagy részében az apák olyan elfoglaltak, hogy jóval kevesebb időt töltenek a gyerekekkel, mint az édesanyák. Végül beszélgetéssel és két Gyurkovics Tibor novella felolvasásával (Az apám, Apám húsvétja) hangolódtunk rá a témára. Érdekes volt hallani azokat a ‘történeteket’, amelyek ezután meséltek a gyerekek. A sztereotip szerepek mellett (“apa erős”, “ő nem csinál otthon semmit”, “sokat dolgozik, alig látom”), az is kiderült, hogy a gyerekek életében mégis nagyon fontos szerepet töltenek be, és az édesapával töltött minőségi idő pótolhatatlan. (Darabontné Juhász Zsuzsanna – Kassai úti AMKTNY Általános Iskola)

Köszönjük a képekben megfogalmazott gondolatokat. Az alkotások képgalériánkban tekinthetők meg.

 

Pogány Benedek a Z generáció körében készített filmet az apák szerepéről. Az Apa c. kisfilm 4 fiatal felnőttel készített interjú, közel 10 percben, melyben a szereplők őszintén beszélnek az apához fűződő kapcsolatukról. Érdemes megnézni!


Legfrisebb híreink:
ESÉLY NAP 2019.
2019-09-20 12:32
Visszatekintő – Öröm és feladat: házasság a 21. században
2019-02-26 21:35
Generációs beszélgetés a Házasság hete alkalmából
2019-02-18 13:13
Házasság Hete Szolnokon 2019. február 9-17. között
2019-02-04 13:32
“Jobb adni, mint kapni” – a CsEÖH őszi adománygyűjtő akciója
2019-01-23 16:08
Krúdy Tamás: Az apa a család papja
2018-12-13 22:54
“Gondolat-olvasó” program az apák szerepéről
2018-12-13 22:45
Családügyi konferencia Szolnokon
2018-12-13 22:25
Meghívó a IV. Megyei Családügyi Konferenciára
2018-12-06 21:40
Mesélj egy szép történetet!
2018-12-06 21:26
Mesélj egy szép történetet! 2018.
2018-12-02 22:48
Ön mit gondol az Apák szerepéről?
2018-11-25 22:57
NYITOTT AJTÓK A fogyatékos emberek világnapján
2018-11-25 22:44
Visszatekintő – Tolerancia nap
2018-11-25 22:34
Tolerancia Nap 2018
2018-10-30 11:05
A Gyermeknapon fotópályázatot hirdet a JNSZ Megyei CsEÖH
2018-05-27 11:57
Programajánló – idén is lesz ESÉLY NAP!
2018-05-24 21:42
Közlemény a CsEÖH feladatellátásról
2018-05-24 12:42